A busójárás, mint népszokási örökség, az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára került fel 2009-ben.
GLIX-005-142185
Kizárólag sajtó felhasználásra.
Szerző
Kollekció
GLIX Local
Leírás
A busójárás, mint népszokási örökség, az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára került fel 2009-ben. Az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdodik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknos és más busó csoportokkal. A régi elöltöltos busóágyú dörejére a különbözo csoportok a foutcán át bevonulnak a város foterére, ahol szabad farsangolás kezdodik. Ezt követoen a Duna-parton és a környezo utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a fotérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb fotéri máglyára helyezett, telet jelképezo koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét